Fölhő

A héten kinyírtam Bélát. Na jó, ez így teljesen nem igaz. Persze, most töritek a buksitokat, hogy ki az a Béla, miért csinálok ilyet, hogy lehet blogolni a börtönből és miért nem igaz teljesen. 

Ne agyalj, figyelj. 

Béla, Béla egy okostelefon, ami már néhány éve boldogítja az életemet. Béla úgy okos, hogy azért néha valagba kell rúgni, hogy tényleg az legyen, meg tudja mit csinál és hol a helye. Az idők során összeszedett a jószág néhány tökfelesleges alkalmazást, poros sarokban felejtett vírust, adatzabáló, háttérben futó, rémhírt terjesztő ellenforadalmárt, meg ilyeneket. Szal a Béla kezdett demens lenni. Namost, hétfőn, a hajnali elmélkedés közben (űtemavécénna), ráleltem a "gyári adatok visszaállítása" funkcióra. Ez gyakorlatilag legyalulja a bunkofont és olyan állapotba hozza, mint amikor kivetted a dobozból. Mi történhet, gondoltam, azt ráböktem.

Miközben integettett a kis androidikon, meg ment a számláló, hogy önmegsemmisítés 100, 99, 98, satöbbi, már elkezdtem gondolkodni, hogy hinnye, azért ezt a számot csak le kellett volna menteni, azt az alkalmazást, csak megtartani, amazt a képet csak kimenteni. Nade, a kocka el volt vetve. (A kocka egy, vagy kétszikű amúgy?) Azt, mikor Béla legyalulódott és frissen mosott babapopsi tisztasággal mosolyogta az arcomba, szigorúan spanyolul, hogy adjam meg a pinkódot, akkor már tudtam, hogy nem lesz itt baj. A fészbuk fiókom ugye független a készüléktől, ugyanúgy a vacapp, a telefonszámok egy része megvan simkártyán, másik részét meg tudom kérdezni ismerősöktől, amit meg nem, azt lekeresem netrű. Csókolom. Néhány óra múlva Béla újra tartalmazta a legfontosabb alkalmazásokat, mint az időjárásjelentés, a happy glas és a tinder, rendelkezett a lényegesebb telefonszámokkal és még a képeimet is visszaszivattyúzta a fölhőből. Nem szólsz be, ez a Vargária kiterjesztésének számító Vazsmegyében igenis fölhő. Fölhősödik, befölhősült, satöbbi. Nemám kláud meg ilyen fiszfaszok.

Na. Én ennek a világszinten abszolút jelentéktelen eseménynek a során tudatosítottam magamban, mennyire kiterjedt a világunk lokálisból globálisba. A (mai napig működő) nokia 3410-esem esetében egy teljes törlés előtt cetli meg ceruza kellett. És aztán erről, valami perverz átkapcsolással eszembe jutott a hangyaboly-elmélet. 

A hangyaboly elmélettel az az egy baj van, hogy gőőőőzöm nincs már, honnan szedtem. Vagy mondta valaki, vagy olvastam valahol, hogy aztán tudományos folyóiratban vagy scifiben, arról megint ötletem nincs, vagy álmodtam, vagy hallottam a rádióban, vagy a hangok mondták. Passz. Gugli nem találja. Mindenesetre én tökre hiszek benne. 

A hangyaboly elmélet azt mondja ki, hogy az emberiség eljutott arra a szintre, ahol a jelenlegi életkörülmények fenntartása már nem lehetséges egy nagyléptékű, tehát kontinentális, de inkább globális hálózat nélkül. Szerintem valójában az emberiség valamikor a középkor elején jutott el erre a szintre, azóta csak halmozódik ez a jelenség. Magyarra lefordítva: Annó, ha eleged lett és felköltöztél a hegyre, találtál vasércet és értettél egy kicsit a kovácsmesterséghez, abból még tudtál egy többékevésbbé használható baltát fabrikálni, hogy azzal aztán rönkházat építs, majd agyoncsapd vele a völgyben a bírót és elrabold a lányát. Ha a lány örült az elrablásnak, nemsokára családot alapítottatok és elvoltatok a háztájiból, tehát gyakorlatilag olyanformán éltél, mint a többiek. Namost, ez már jó ideje nem megy, mert ugye nem tudsz egyedül építeni -mondjuk- autót. Nem vagy egyszemélyben bányász, olvasztár, kovács, fröccsöntő, karosszérialakatos, elektronikus, mechatronikus, olajfinomító, formatervező, fizikus, abroncskészítő, üveggyártó, gépgyártó, gépész, gépbeállító, gépszerelő, mérnök és kárpitos. Ne hazudj, füles, nem vagy. Tehát, ha letesznek a puszta közepére, akkor neked nem lesz autód, pont. Lehet egy többékevésbbé használható baltád, ha találsz vasércet és értesz kicsit a kovácsmesterséghez. Legfeljebb. De autód nem lesz, mert ahhoz kellene még egy bányász, olvasztár, fröccsöntő, karosszérialakatos, elektronikus, mechatronikus, olajfinomító, formatervező, fizikus, abroncskészítő, üveggyártó, gépgyártó, gépész, gépbeállító, gépszerelő, mérnök, meg egy kárpitos.

Szal, ezek a holmik csak a hangyabolyban, azaz a hálózat által hozhatóak létre. Azért írtam, hogy szerintem ez már a középkor elejével indult, mert már egy jó minőségű kardhoz is kellett legalább egy bányász, egy kovács és egy tímár.  Legalább egy. Azóta meg ez csak felfelé van. Most ilyennek már neki se menjünk, hogy mi kell egy laptop összerakásához. 

Szal ez van gyerekek, be vagyunk drótozva, még azok a túlélőművészek is, akik elszakadnak a nagy körforgástól és önállósítják magukat. Helló, Szebi :D Mert indulásnak ők is csak összeveszik a dolgokat más emberektől, akik azokat megint más emberektől vették, akik más emberekkel rakatták össze más emberektől szerzett másodlagos alapanyagokból, aminek az elsődleges alapanyagát más emberek termelték ki, satöbbi. Na, nem bonyolítom túl, szerintem már értitek. 

És nem is akarok ám ebből az egész katyvaszból semmiféle morális, vagy etikai ejnyebejnyézést kihozni, mint ahogy azt várnátok, csak érdekesnek tartom a tényt és igyekszem tudatosítani, mert Allah hatalmas és Mohamed az ő prófétja. 
Láttátok a Ghost in the shell-t? Ha igen, akkor buksisimi, ha nem, akkor tessék megnézni, mindenesetre szerintem nem is annyira fi az a világ, mint inkább sci, én mindenesetre el tudom képzelni, hogy így leszünk pár év múlva. 

Persze, azt majd direktben a buksimból töltöm fel a blogot, mi?
Végülis, kevesebb sörbe kerülne...
Meggondolandó. 

Na. Kicsit meg vagyok betegedve, bár ezt teljesen egyedül szedtem össze. De most pihenjbe teszem magam és kinyitok egy könyvet, amit Dzsordzs Árár Mártin írt, valami messzetávolban élő emberek nyomtatták papírra, amit megint mások készítettek valahol abból a fából, amit megint mások vágtak ki és...
na hagyjuk.


Tudjátok, mi van a hangyaboly alatt?
Hangyagirl.

HÁ!