Ez ismét önelemző, feszültséglevezető iromány lesz, kevésbé vicces, sokatoknak kevésbbé érdekes, leginkább magamnak írom. Most jöttem rá, hogy az automatika azért húzza alá mindig a kevésbbé szót, mert egy "b" vel írják.
Megint amolyan melankólikus hangulatban vagyok. Nem veszélyes, kezelhető, és kezelt, de van. Ez amolyan hullámszerűen jön nálam, és pontosan tudom, hogy max egy-másfél hét múlva emléke se lesz. Tavaly újévkor egy régi jó horoszkópfüggő barátom azt mondta, 2011 a bikáknak a változás éve lesz. Ebben nem is lehetett volna jobban igaza. Egy másik régi jó....mit mondjak erre? Ritkán adódik ilyen kapcsolat, de egy régi-régi barátnőről van szó,- értsd: ex, csak nem szeretem ezt a szót-akivel valahogy a szakítás után az évek során (8, ha jól számolom...) ténylegesen baráti kapcsolatot tudtunk kialakítani, és fenntartani. Mivel anno szerelem volt közöttünk, ez persze mélyebb kicsit, talán a szeretet a legjobb szó rá. Naszóval, vele futottam össze nemrég, és azt mondta, valami megváltozott bennem. Vagyis kifejlődött. Mintha megtaláltam volna magam. És merem remélni, hogy ez így is van, jobban ismeri Thorium Thoriumot, és könnyebben kezeli az efféle kilendüléseit. De attól még vannak. Tegye fel a kezét, akinek nincs! Igen? Más valaki? Senki? Köszönöm. Volt egy hónapja egy amolyan hajrá, minden összejön időszak, most beütött néhány össze-nem-jött dolog. Nekiálltam új melót keresni. Szép, és jó itt a Spiritben, de kicsit ingerszegény, és ifjonti vérem még másra vágyik. Egy hajszállal szalasztottam el a legutóbbi munkalehetőséget. Akkor nem zavart a dolog, mondván, így kellett lennie, és most se az zavar, hogy nem sikerült,de ma, ha végzek a munkával, a szobámban fogok ülni, és a számítógépet püfölni. Na ez zavar. Itt a környéken nincs sok szórakozási lehetőség, Bécsbe szoktam bejárni a "susnyásban kujtorogni", de vasárnapig csend van, nincs program. Én akartam, nem rajtam múlott. Persze, ahogy visszaolvasom ezeket a sorokat, az a negatívság cseng vissza, amin Hál' Istennek már tudok tudatosan változtatni, szóval, írhatnám azt is, hogy most épp lazulás van, de majd vasárnap!!! A napokban nálunk volt B. , egy bécsi hölgy. B. egy érdekes eset, és nagyon megszerettem. Még valamikor Szilveszter táján ismerkedtünk meg, elég sokáig foglalkozott állatokkal, de különböző okokból abba kellett hagynia, és mivel hiányolta őket, kijött hozzánk pár napra, akkor barátkoztunk össze. A helyzet érdekessége, hogy B. korát nem tudom pontosan, de a legnagyobb gyermeke 4-5 évvel idősebb nálam, szóval nem az én generációm. Mégis gyorsan közös hangot találtunk, és most, hogy megint itt volt, örültünk egymásnak, mint kiskutya a farkának. Ő amolyan igazi lelki mentor típus, és sokat beszélgettünk ebben a három napban. Nagyjából mindenféléről, nem is akarom leírni, mint mondtam, ez amolyan levezető, ahogy-esik-úgy-huppan bejegyzés, csak mert jól esik. Mindenesetre, jó, hogy itt volt. Ma ment haza, a kolléganőember és a főnökember világgá mentek, szóval jelenleg én vagyok az egyetlen kétlábú az udvarban. Ja meg a tyúkok :) Értitek, na. Kiadtam a házamat albérletbe, akkörül is volt némi zűr a napokban. Néhány félreértés, egymás mellett elbeszélés, anyagi viták. Nagyjából ez is rendeződni látszik, majd ha hazaérek, megbeszélem velük részletesen. Namostakkor beszéljünk a hüvelygombáról. Őőő...ne, inkább ne. Szóval, vasárnap megyek farkasokat nézegetni, alakulóban van egy új zenekarom, jövő héten lesz az első próbánk, hónap végén meg Paganfest Münchenben. Problem? Nincs. A melankólia meg majd múlik. Vagy agyonütöm. És akinek volt türelme ezt végigolvasni,tegyen egy csillagot a hozzászólásokhoz.
Megint amolyan melankólikus hangulatban vagyok. Nem veszélyes, kezelhető, és kezelt, de van. Ez amolyan hullámszerűen jön nálam, és pontosan tudom, hogy max egy-másfél hét múlva emléke se lesz. Tavaly újévkor egy régi jó horoszkópfüggő barátom azt mondta, 2011 a bikáknak a változás éve lesz. Ebben nem is lehetett volna jobban igaza. Egy másik régi jó....mit mondjak erre? Ritkán adódik ilyen kapcsolat, de egy régi-régi barátnőről van szó,- értsd: ex, csak nem szeretem ezt a szót-akivel valahogy a szakítás után az évek során (8, ha jól számolom...) ténylegesen baráti kapcsolatot tudtunk kialakítani, és fenntartani. Mivel anno szerelem volt közöttünk, ez persze mélyebb kicsit, talán a szeretet a legjobb szó rá. Naszóval, vele futottam össze nemrég, és azt mondta, valami megváltozott bennem. Vagyis kifejlődött. Mintha megtaláltam volna magam. És merem remélni, hogy ez így is van, jobban ismeri Thorium Thoriumot, és könnyebben kezeli az efféle kilendüléseit. De attól még vannak. Tegye fel a kezét, akinek nincs! Igen? Más valaki? Senki? Köszönöm. Volt egy hónapja egy amolyan hajrá, minden összejön időszak, most beütött néhány össze-nem-jött dolog. Nekiálltam új melót keresni. Szép, és jó itt a Spiritben, de kicsit ingerszegény, és ifjonti vérem még másra vágyik. Egy hajszállal szalasztottam el a legutóbbi munkalehetőséget. Akkor nem zavart a dolog, mondván, így kellett lennie, és most se az zavar, hogy nem sikerült,de ma, ha végzek a munkával, a szobámban fogok ülni, és a számítógépet püfölni. Na ez zavar. Itt a környéken nincs sok szórakozási lehetőség, Bécsbe szoktam bejárni a "susnyásban kujtorogni", de vasárnapig csend van, nincs program. Én akartam, nem rajtam múlott. Persze, ahogy visszaolvasom ezeket a sorokat, az a negatívság cseng vissza, amin Hál' Istennek már tudok tudatosan változtatni, szóval, írhatnám azt is, hogy most épp lazulás van, de majd vasárnap!!! A napokban nálunk volt B. , egy bécsi hölgy. B. egy érdekes eset, és nagyon megszerettem. Még valamikor Szilveszter táján ismerkedtünk meg, elég sokáig foglalkozott állatokkal, de különböző okokból abba kellett hagynia, és mivel hiányolta őket, kijött hozzánk pár napra, akkor barátkoztunk össze. A helyzet érdekessége, hogy B. korát nem tudom pontosan, de a legnagyobb gyermeke 4-5 évvel idősebb nálam, szóval nem az én generációm. Mégis gyorsan közös hangot találtunk, és most, hogy megint itt volt, örültünk egymásnak, mint kiskutya a farkának. Ő amolyan igazi lelki mentor típus, és sokat beszélgettünk ebben a három napban. Nagyjából mindenféléről, nem is akarom leírni, mint mondtam, ez amolyan levezető, ahogy-esik-úgy-huppan bejegyzés, csak mert jól esik. Mindenesetre, jó, hogy itt volt. Ma ment haza, a kolléganőember és a főnökember világgá mentek, szóval jelenleg én vagyok az egyetlen kétlábú az udvarban. Ja meg a tyúkok :) Értitek, na. Kiadtam a házamat albérletbe, akkörül is volt némi zűr a napokban. Néhány félreértés, egymás mellett elbeszélés, anyagi viták. Nagyjából ez is rendeződni látszik, majd ha hazaérek, megbeszélem velük részletesen. Namostakkor beszéljünk a hüvelygombáról. Őőő...ne, inkább ne. Szóval, vasárnap megyek farkasokat nézegetni, alakulóban van egy új zenekarom, jövő héten lesz az első próbánk, hónap végén meg Paganfest Münchenben. Problem? Nincs. A melankólia meg majd múlik. Vagy agyonütöm. És akinek volt türelme ezt végigolvasni,tegyen egy csillagot a hozzászólásokhoz.
A bejegyzés címe egyébként egy neten terjedő ökörségből jött, amin összeröhögtem magam a napokban, valamint abból, hogy ma láttam az idei tavasz első pillangóit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése