Kedves hölgyeim és uraim, íme a retttenetes leleplezés, a félelmetes igazság, a megdöbbentő tények, csak most, csak önöknek, csak a reklám után!
Minden generációnak vannak úgynevezett generációs emlékei, ezek olyan események, tárgyak, vagy akár képek és ízek, amire az adott korosztály szinte minden tagja emlékszik, de az előtte lévő és az utána következő már nem feltétlenül. Az én, pontosabban a mi generációnknak ilyen például a Kacsamesék megszakítása Antall miniszterelnök halálhírével, a moncsicsi, de én némileg eleresztve a gyeplőt, ide sorolnám a spenót is. Hány, ó hány gyermeki szemből gördült keserű könnycsepp, hány apró száj görbült sírásra, oh, mikor azt mondták: EDD MEG A SPENÓT!!
Mert ugye a spenót meg kellett enni, hiszen majd attól leszünk nagyok és erősek, de utáltuk, nagyon, mert lehet, hogy egészséges és jó, de akkor is egy gyanús színű és halmazállapotú, leginkább passzírozott egérbélre emlékeztető trutty. És nem, nem akartuk megenni a spenót.
A drámaiságot és a hülyeséget félretéve: nekem személy szerint nem volt vele bajom, igaz a rántott húst jobban szerettem, de nem kellett sodrófával kergetni az asztal körül, ha spenót volt az ebéd. És persze nem is szörnyű, de tény, hogy sokan utálták. A szülők viszont tömték, tömték a gyerekekbe. De miért is? Na erre, legtöbben nem tudták a választ, vagy legfeljebb azt, hogy mer' egészséges és mer' azt mondtam.
(Tipikus "majom effektus", lásd itt)
Kevésbbé ismert tény, hogy ennek az egyik fő oka, egy a XIX század végén, egy svájci tudós, bizonyos Gustav von Bunge tollából született tanulmány. Az úriember kielemezte a spenót összetevőit, százalékos arányokban, és kiderült, hogy a spenót olyan mennyiségű vasat tartalmaz, hogy épp csak a mágnes nem vonzza. Egész pontosan 35 mg-ot 100 g spenótonként. Az meg durva, és igencsak jó a gyermekek egészséges fejlődése szempontjából. Nosza, hejj, el is kezdték tömni szegény lurkókat a zöld főzelékkel, hogy majd vasgyúró lesz belőlük, akkorák lesznek, mint a ló, elhúzzák egyesben az ekét és széllel szemben is megeszik a zsíros kenyeret.
Hát, nem így lett. Tiszteletem a professzor úr előtt, és azt hiszem ezt senki nem róhatja fel neki, azonban még kevésbbé ismert tény, hogy-valószínűleg szimpla figyelmetlenségből- elkövetett egy hibát. Ő a 35 mg vasat nem 100 g friss spenótból nyerte, hanem 100 g száraz spenótporból, amit viszont egy kilónyi nyers spenótból csináltak. Leesett? Megvan? Igen, az öreg elírt egy tizedesjegyet :). Szóval, száz gramm spenótban nem 35 mg vas leledz, hanem 3,5. A spenót semmivel nem tartalmaz több vasat, mint mondjuk ugyanannyi brokkoli, vagy-csokoládé. Na bumm. Legenda voltál.
A hír azonban szárnyra kapott, és ilyen apróságok, mint egy pirinyó tizedesjegy már nem érdekelték a felbőszült anyákat. Tömték, tömték a spenót a kölkökbe.
Mindig van azonban, aki megmenti a világot. Manapság ez Hulk meg Thor és Ámerika Kapitány dolga, akkoriban Popeye-é volt.
A spenótfaló tengerész keményfiú hamar a jenki, majd az európai gyerekek kedvence lett, és a kétségbeesett szülőknek nem kellett mást tenni, mint megkérdezni a nyűgösködő lurkóktól, hogy : "akarsz olyan erős lenni, mint Popeye?" A matróz ráadásul állítólag mindezen hőstetteket anélkül hajtotta végre, hogy tudott volna a spenót tévesen felfújt vastartalmáról, mivel ő az említett tanulmány előtt született. Talán emlegethetnénk Semmelweis mellett az anyák megmentőjeként? Na, azt azért csak nem.
Summa summárum: a legenda bebukásának ellenére spenót nem rossz cucc, mielőtt bárki félreértene. Tartalmaz egy csomó vitamint és ásványi anyagot, ami mindenképp üdvös a purdéknak. Viszont ennyi erővel lehetne ugyanilyen népszerű a madársaláta, meg a csipkebogyó, meg akármi más is. És soha nem értettem, miért kell beleerőltetni valamit a gyerekbe, amit utál...De kérem, a spenótnak igenis létezik ehető formája és erre kezdenek rájönni a népek. Kifejezetten szuper a spenóttal kevert tésztájú palacsinta juhturóval, vagy a párolt, fűszerezett spenót köretnek, vagy a spenótos batyu desszertnek. Azt kérem, azt nem kell tömni a gyerekbe. Megeszi magától. Ha van benne vas, ha nincs, ha aszongya a szülő, ha nem. Kisfiam, egyé spenót!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése