2016. április 1., péntek

Alkoholu ackbar



No emberek, megint tanultam valami nagy bölcsességet. Mondjuk elsőre nem akartam elhinni az egészet, de aztán muszáj volt. Igen, pontos j. Azzal kezdődött minden, de legalábbis ez a sztori, hogy Ádám barátom valamikor múlt hét közepén áthívott magukhoz. Ő egy amolyan soklakásos közösségben él, itt a császárvárosban, szóval mindenkinek megvan a kis kuckója, de összességében némileg kollégiumszerűen üzemel a hely, közös portás, közös nagyterem, közös ségi helyek, satöbbi. Szóval, itt mindig élet van. Meg magyarok. Is. Átmenék, lett élet, meg sörözés. Itt ismertem meg egy komát, akinek van egy elég durva elmélete, amit azóta bizonyítottnak látok. 

Szóval, előzetesben egyeztettem az emberrel, hogy ezek a dolgok kikerülhetnek-e ide, úgyhogy ez most az ő áldásával történik. Annyi kérése volt, hogy a nevét ne használjam, úgyhogy legyen Zsolt. (Most azon fogtok agyalni, hogy ez vajon egy pszichológiai svédcsavar-e, és tényleg így hívják-e az embert és csak azért írom ezt, mert akkor senki nem gondolja, hogy tényleg Zsolt. Nos, nem Zsolt. )
Zsolt régész. Illetve régész és régésztechnikus egyszemélyben. Miután elfogyott pár sör, egyszercsak benyög egy ilyet, hogy hát azt tudjuk-e, hogy az egész alkoholkultúránk a muzulmánoktól származik?

No koma, gondoltam, engem nem etetsz meg. Kértem is, hogy ezt magyarázza el, mert ugye legjobb tudásom szerint az iszlám kifejezetten tiltja az alkoholfogyasztást. És a Zsolt nekiállt mesélni....ebből az emberből lesz még valami.

Az elmélet teljesen a sajátja, épp publikálás alatt, most itt csak velősen a lényegét adom vissza. Valóban, az iszlám tiltja az ivászatot. Ez azonban körülbelül 950 éve van így. Előtte a legszélesebb alkoholkultúrával rendelkező népek voltak, köztük is konkrétan a törökök. Hogy az európai sörkultúra germán eredetű volna, az tévhit, valójában a törököktől vettük át. Érdekes, hogy a magyar nyelvben ennek fellelhető egy emléke, konkrétan a "sör" szavunk. Míg a legtöbb nyelvben ez "bier", "beer", "ale", vagy hasonló, mi-mivel mindig is hajlamosak voltunk a török szavak-mint pl a kengyel, vagy a papucs-átvételére, az eredeti szóhoz egészen hasonló formában használjuk a mai napig. Az eredeti kifejezés ugyanis a török "seher" szó. 

Zsolt több éve kutat a témában. 950 éve-mint meséli-volt egy nagy egyházi perpatvar a törököknél, a keresztény zsinat ottani megfelelője. Ekkor ugyanis még mindennapos volt náluk az ivászat és legnagyobb művelői a vallás papjai voltak, ugyanis az alkohol, főleg a sör szakrális jelentőséggel is bírt náluk. Valamikor a Krisztus utáni első években esett meg, hogy egy Szkander nevű helyi hatalmasság (pasa, vagy bég, vagy mi és igen, tényleg így hívták) törvénytelen gyermeket nemzett. Udvartartásába vette, mert nagyon szerette, de mivel nem lehetett az örököse, ezért megtette papnak. Bocsánat, nem jut eszembe a pap muzulmán megfelelője, ezért használom így. Nos, a gyermek rákapott a szent seherre, de úgy rendesen. Egyik nap pedig nem épp józan állapotban megcsúszott a minaret lépcsőjén. Aki járt már pl az egri minaretben, tudja, hogy ez nem tréfa dolog. No, emberünk lebucskázott és nyakát szegte. A főúr depresszióba esett és szintén leitta magát bánatában, majd mérgében és mámorában hadat üzent egy szomszédos bégnek, ami kis híján polgárháborúhoz vezetett. Nos, ez az eset volt a kiváltója, több hasonló után, hogy a kb 950 évvel ezelőtt összeült "zsinat" megtiltotta az alkoholfogyasztást muzulmánok számára.

Zsolt küldött pár érdekes képet, melyek a "zsinat" előtti korból származnak. Íme, az egyik:





A képen IV. Mehemet uralkodó látható. Figyeljük meg az uralkodó jobb kezét. No, mi az ott? Igen, egy nyavalyás söröskorsó elkapargatott, utólag a képről letörölgetett kontúrja. 

Avagy a másik:



Ehhez nagyon nincs mit hozzáfűzni, a kép címe elvileg "étkező törökök", de legyünk őszinték, ezek nem esznek, és az ott nem leves.

Mesélt aztán még Zsoltunk néhány érdekes tényt, mint például, hogy Teherán nevét a mai napig rosszul ejtjük. Eredeti írásmód szerint ugyanis "Seherán"-nak kell mondani, mivel Teherán (Seherán) valamikor a legnagyobb sör-és pálinkafőző központja volt a muzulmán világnak. Szintén érdekes az 1001 éjszakából ismert Seherezádé személye. Ez a jelentés nélkülinek tűnő női név valójában a korabeli nyelvjárásban a seher-ez-adee formában annyit tesz: "aki sört hoz". Mivel ugye a mesék közben a mesebeli szultán meg is szomjazott.

Mindezek azonban csak példák, melyek-akkor még-nem győztek meg teljesen. Zsolt amolyan titokzatosan mesélte, hogy van egy perdöntő érve, de erről nem akart többet mondani. Hát addig nyaggattam, hogy csak kihúztam belőle. Elvitt egy ásatásra, ami épp Bécsben folyik, a Hinterfutzinggasse és a Kraterstern között. Ide én elvileg nem mehetnék be, ezért este mentünk, amúgy suttyomban. Koma hozott magával egy fémdetektort is. Az ásatás maga egy valamikori pincében van, Bécs török megszállottság alatti korának rétegében. Ekkor ugyan a seher és minden más már tiltott volt, de a külföldön portyázó törököt nem felügyelte annyira erősen az elöljáró. Nos, Zsoltunk körbement a detektorral a széthányt halmok között, és a masina szinte azonnal visítani kezdett. Zsolt egy kis kapával egy nagyjából 20 cm magas rozsdálló fémhengert fordított ki a földből. -Ez az-mondta, a bizonyíték. Felpattintotta a nyitófület, és odakínálta nekem. Megkóstoltam. Tudjátok milyen íze volt?

.
.
.

Hááát gyerekek, olyan áprilisi tréfa íze.

:D















Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése