Szervusztok, kedves rádiónéző gyerekek. Újra jelentkezik Thorium bácsi. Időszaklezáró bejegyzéssel. Mert ezt arra tartogattam, ha már túl vagyok a nagyján, aztán csak a pepecselés marad. Hogy miről beszélek? Hát az októberről. Mert október van és ennek örülök, mert az október kezdetét amolyan lelki határnak lőttem be, hogy onnantól már oké lesz minden. És nem, nem az érvénytelen népszavazásra gondolok. Hanem a szeptemberre. Mert az nekem olyan kemény volt, hogy a Rambo 3 ahhoz képest Kacsamesék.
Volt néhány "el innen!" szitum.
A szűk belső körön kívül nem is nagyon beszéltem róla senkinek, de most miért is ne teregetném ki a szennyest a netre?
Szal. Az első kör...hát, költöztem. Igen, tíz. Tizedszerre. Tulln nem jött be. Illetve Tulln igen, csak a lakótárs nem. Az ember mindenből tanul valamit, ebből én azt, hogy hallgassak a hatodik érzékemre. Főleg, ha már nem suttog, hanem kiabál.
Márpedig kiabált. De annyira akartam azt a rohadt kertes házat Tullnban, hogy befogtam a fülem. Aztán beköltöztünk. A helyzet rövidesen olyanná változott, mint a rossz házasságokat parodizáló filmekben. A negyvenes idegbeteg hágatlan osztrák kutyafodrásznő esete a magyarral. Egy hónapig bírtam. Nem kevés pénzt hagytam ott, de nem tudtam mit tenni, gyakorlatilag "kivásároltam" magam a szerződésből és leléptem. Vissza Bécsbe, az előző helyemre, ahol pont békén hagynak. Nekem megért ennyit.
Aztán melóhely. Ott meg, hogy a karma egyensúlyban legyen, kiakolbólítottam az egyik emberemet. Körülbelül egyidőben az előző körrel. Csoportdinamika, hurrá.
Van egy olyan elméletem magamról, amit mintegy külső szemlélőként állítottam fel. Eszerint az életem a cél kitűz-elér-többet akar-szétrúg-újrkezd-jobban csinál periódus mentén mozog, körülbelül kétéves intervallumokkal. A legutóbbi nagy váltáshoz képest majdnem két évnél vagyok.
Hm.
Nem tudom, most mi jön. Kicsit kezdem unni Sógoriát és egyre inkább hallom Szittyaföld hangjait.
Na majd.
Mindegy. Hétvégén hegyet másztunk.
Az mindig kilúgoz kicsit.
A többit meg úgyis hozza a randomgenerátor.
Igen, ez ilyen se füle-se farka bejegyzés volt.
Ez most nekem kellett.
Hát lőn.
Lesz még Budán kutyavásár.
Igen, nemsokkal ezután a bejegyzés után felmondtam a p*csába.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése