Vegadalom

Van aki szerint a béna vadász indián neve. Van, aki szerint egészséges életforma, van aki szerint erkölcsi kérdés. Akárhogy is, belecsöppentem egy erősen vegetáriánus közegbe, és gondolkodtam egy sort a témán.

Mondhatnám, jó ideje "divatba jött" vegának lenni. Magyarországon is egyre többen választják a húsmentes étkezési formát, de itt sógoréknál kifejezetten sok "növényevővel" találkozom. Rátesz erre az Animal Spirit ilyen irányú propagandája, a főnök ugyanis vadvega, és igyekszik erre a hitre téríteni az embereket. A családomban is akad vegetáriánus, Jóanyám '95 óta nem, pontosabban csak ritkán eszik húst, teszi mindezt egészségügyi okokból. A Ferencjóska azt hiszem más kategória, ő inkább érzelmi vegetáriánus, azaz nem akar leölt állatokból lakmározni. A vegetáriánizmusnak a fogyasztott/ fogyasztható ételek szempontjából is több formája van, kezdve azoktól, akik ténylegesen csak az emlős és madárhústól tartózkodnak, át azokon, akik semmiféle állati terméket, tehát például tejet, tojást sem fogyasztanak, egészen azokig, akik csak nyers zöldséget és gyümölcsöt esznek. Nos, a saját álláspontom alapján én aligha leszek vega. Két hete volt nálunk két gyakornoklány Bécsből,-mindketten vegetáriánusok- és meglehetősen sokat beszélgettünk a témáról.

Ami az egészség oldalát illeti a dolognak, valahogy mindig oda lyukadok ki, hogy nem a vegaság önmagában az, ami fitté, egészségessé tesz. Tény, hogy rosszat nem tesz, de a vegák, akiket ismerek, szinte kivétel nélkül sportolnak is. Nohoppá, akkor most a tyúk volt előbb, vagy a tojás? Vajon ez a fajta táplálkozás ad lendületet egy fittebb élethez, vagy az aktívabb élet imidzsébe illeszkedik bele jobban vegának lenni? Véleményem szerint, egy kiegyensúlyozott táplálkozással, és megfelelő mozgással is elérhető hasonló cél. (Magamról például pontosan tudom, hogy nem a hús az, amivel vigyáznom kell, ha nem akarok eltehénkedni, hanem a kenyérfélék.) Érdekes, hogy egyre inkább teret hódít az u.n "paleolit" diéta, ami szinte szöges ellentéte a vegatáriánizmusnak, azaz: együnk úgy, mint őseink: hús, gyümölcs, zöldség, slussz. (És nem, nem arra gondoltam, hogy kézzellábbal, a barlang előtt ülve.) És a dolog működik, Jóapám például ezzel a módszerrel szedte rendbe magát.

Az elmeleti oldal...nos, az rágósabb, hogy stílszerű legyek. Alapvetően próbálok úgy élni, hogy tiszteletben tartsam az élet bármely formáját, viszont magamat is a természet körforgása részének tekintem, és ilyen téren nem úszom szemben az árral, azaz, ha már mindenevő fogazattal, és emésztőrendszerrel vagyok megáldva, akkor mindenevőként élek. És itt lesz érdekes a gyakornoklányokkal folytatott beszélgetés, mert azt vettem észre náluk, hogy az ő vegaságuk többek között egyfajta tiltakozás a nagyüzemi tömeges állattartás ellen. És hát a fene tudja, erre valahol azt mondom, igazuk van. Én is elég nyomorult dolognak tartom mozdulatlanságban nevelni egy állatot, csak hogy puhább legyen a húsa, hogy a durvább, keleti példákról ne is beszéljünk. Viszont ezen a téren is találkozni túlkapásokkal, a Ferencjóska például odáig fajul, hogy a kutyáját is vegetáriánus kutyatáppal eteti. (Mondjuk én azért megtömtem disznócubákkal, mikor rám volt bízva, nem is akart megharapni érte.) Mindenesetre érdekes gondolat,-egy kanyarral vissza a bécsinákhoz- hogy így tiltakoznak a tömegtermelés ellen. Ami engem eddig inkább zavart, azok azok az ételkülönlegességek, amik egy főre való elkészítéséhez sok-sok állatot kell megölni, vagy megnyomorítani. Mert azért akárhogy is, egy jól fejlett marhából egy fél falut jól lehet lakatni. Ámbár-kanyar vissza-ezek a jól fejlett marhák manapság már nem mindig a legelőn, jólétben kérődznek, sokszor inkább egy 2X2-es karámban. Szóval, el lehet játszani a gondolattal, mi helyes, és mi nem az, főleg, hogy mindig dícséretesebbnek tartottam akár egy tűhegynyit is mozdítani azért, amiben hiszünk, mint beletörődni az "úgyse változik semmi"be.

És épp ezért, itt szeretném kijelenteni, ha némelyik megjegyzésem gunyorosra sikerült, hogy egyáltalán nem vagyok vegaellenes,-a betegesbe átcsapó szélsőségektől eltekintve- sőt, valahol tisztelem is ezeket az embereket, egyszerűen én máshogy vagyok összerakva. Tiszteletben tartom a vegetáriánusok véleményét. És ezért is kell elnézést kérnem bárki vegától, aki ezt látja, olvassa, de részben a téma komolyságának enyhítésére szúrom be ide ezt a képet zárszóként, részben mert majd' lefordultam a székről a röhögéstől, mikor szembejött: