Cigányélet, az van kérem, vándorcigányé, mégpedig. Ismét elköltöztünk Kutya Úrral. Ezt, mármint a költözködést, szerintem a blogírás, meg a kujtorgás mellé fel kellene vennem a hobbijaim listájára. Na de. Most igazán menőn költöztünk. Remélem most majd letesszük végre az ekhós szekeret. Mert kicsit sok mán a jóbú.
Egyszer (vagy kétszer?) már összefoglaltam mit meg mennyit hurculkodtam már én itt Sógoriában. Pedig idestova csupán négy és fél éve, hogy itt töltöm az időmet, de ezalatt mentem én annyit, hogy gombócból is sok lenne. Akkor most nekiülök mégegyszer, a legújabb fejleményekkel kiegészítve, mert három a magyar igazság.
1. Animal Spirit
Itt ugye, a tikhegyen, az Isten háta mögött kettővel felhúzott Gnadenhofon (nem, erre még mindig nem találtam jó magyar szót. Kb: "kegyelemudvar", állatvédelmi telep) szolgálati lakást kaptam. Nem is rosszat. Mikor felmondtam, ez úszott. Ugye.
2. Ahol a bors nő
A második cégemtől kaptam átmeneti szállásként pár hónapra egy komplett felújított hegyi nagyparasztházat. Az vóóót ám a szép:) Persze nem ingyé'. No, ez majd' annyira az Isten háta mögött volt, mint az előző, ha nem még inkább. Kb 2 km volt az első település. De szép volt, csak elfelejtettem már, hogy hívják. Ezért a cím. A sógorok így fejezik ki úriasan, ha valami a pokol pi**áján van.
3. Altlengbach
Ez volt az első, mondjuk úgy saját erőből szerzett és bérelt kuckóm, egy családi ház alsó szintjén, ahol menet közben akkori párommal összecígöltünk. Majd nemsokra rá ki is, mert a felső szintet is lakták, ráadásul főbérlőék, azt nem egészen úgy alakultak a dolgok, ahogy tervezték/tük.
4. Tulln
Oh, Tulln, drága Tullnom. Azt hiszem, áradoztam már párszor erről a dunaparti gyöngyszem kisvárosról, hogy mennyire szerettem. Ide fészkeltük be magunkat exZasszonnyal, itt laktunk úgy egy évig. Aztán exZasszonyból exZasszony lett, exmunkahelyből meg exmunkahely, viszonylag röviddel egymás után, csak fordított sorrendben, úgyhogy innen is léptem.
5. Intermezzo ala Hungaria
Ezután jött némi nem-sógorkodás, néhány hónapra hazaköltöztem a szülői fészekbe, az anyaföldre, míg lett új meló.
6. Boszorkánytanya a Császárvárosban
Iiiigen, ez volt az első bécsi Wg-m, azaz lakóközösségem, azzal a bizonyos félőrült és teljesen alkoholista, olaszországból elszármazott, máglyára való művésznővel, főbérlői rangban, akivel elég hamar összerúgtam a port. Anno írtam is róla, jópárszor. Rúzsa Sándor összevonta a szemöldökét.
7. Brumm
A rövidre sikerült bécsi tartózkodásom után költöztem tavaly áprilissal Brunn am Gebirge-be, a szittya wg-be, ahonnan aztán múlt hétvégén kellett menekülni, merthogy a ház eladásra kerül. Ezek is szép idők voltak, üdv srácok, ezúton is;)
8. Két férfi, két kutya, meg egy mexikói
Ezt a szlogent az új helyemen-ahol épp a nappaliban ülök egy sör és a blog mellett-találta ki az egyik lakótárs, aki egy amolyan igazi tűzrőlpattant, nagyszájú, örökvigyorgó és örökmozgó mexikói kiscsaj. A másik lakótárs egy nálam valamivel fiatalabb sógor. Itt is szép és jó és igen, újra bécsi lettem. Nagy mákom volt. Mikor ugyanis már nem lehetett halasztani a lakhatáskeresést, mert ketyegett az óra Brunnaban, gondoltam egyet. Pontosabban a gondolat már előtte megfogalmazódott. Leírhatnám líraian, de valahogy így szólt: "A tököm, visszamegyek Tullnba". Mert rájöttem, hogy hiányzik a kisváros, és közlekedés szempontjából van olyan jó, mint bármi. Ha messze is van távolságban, viszont az útrajzi viszonyok miatt (Tullnnál felmegyek az autópályára és melóhelytől egy sarokra lejövök róla) úgy fél óra és negyven perc közé esik a menetidő, amit meg a melóhely közvetlen közelét kivéve bárhonnan elpocsékolhatnék. Akkor már inkább innen. Na. Ne ugorjunk előre, lesz még erről is szó, ez a házikó, ahova most Kutya Úrral befészkeltük magunkat, egy köztes megoldás, 5 hónapra.
9. Tulln, reloaded
Mert igen, megyünk vissza Tullnba. Egész pontosan egy hangyabokányit mellé, Neuaigen nevű településre, de ez nagy vonalakban egykutya. Kb olyan relációban vannak, mint Vombathely, meg Újperint, hogy a földijeim könnyebben megértsék. No. Egyszer megkérdeztek egy állásinterjún, mit tartok rossz tulajdonságomnak. Én meg azt mondtam, hogy a makacsságomat. Aztán kis gondolkodás után hozzátettem, hogy bár ez néha kifejezetten előnyös is tud lenni. Szóval, jelen helyzetben előnyös volt. Mert azokkal az opciókkal, amikkel én lakóhelyet kerestem (Ház, kerttel, nem annyira drágáé', meg Kutya Úr is jöhet), hát, enyhén szólva, nem egyszerű találni. De, bekapcsolt a csakazértis generátor a fejemben és végülis meglett. 105 négyzet, zsírúj ház, hatalmas kert, hozzá egy lakótárs, T, aki szakmailag kutyafodrász. Helyi viszonylatban megfizethetőnek számít, az opcióit tekintve kifejezetten olcsónak. Azért fogalmazok ilyen körmönfontan, mert még így is hanyatt b***ná magát az ember, ha megmondanám forintban, mennyit fog kóstálni havonta, de Sógoria ilyen. És mint mondtam, helyi viszonylatban, ilyen opciókkal nemigen találsz jobbat. Tegnapelőtt írtunk alá, úgyhogy most mán a miénk. Az egyetlen dolog, ami sántított, hogy még lakik benne valami gyüttment, akinek Augusztusig van felmondási ideje. Úgyhogy, ezért a köztes megoldás az öt hónapra. No kérem. 9. Jó szám. 3x3. Remélem, ott Tullnban már tényleg megáll az ekhós szekér, Rúzsa Sándor megpödri a bajuszát és elmarad a fenekén...
Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése