Kotor

 

Nyomja itt az agyam hátsó részét egy téma, hát az Öregisten fényében összethoriumozom. Lekövettem az adokkapokot, mert az internet algoritmust eszik, az meg tudja, hogy mi érdekli az emberfiát. Nekiálltak a kotorékvadászat betiltásának. Igazságot fogok tenni? Nem. Vélemény lesz, szabadon, mint a fűzálon csillanó harmatcsepp, mely a hajnali napsugás első fényénél a búzavirág szirmán lágyan legördülve azt gondolja, "na jóvandazdmeg". Mert egy olyan témában, ahol mindkét oldal logikai érvei helytállóak, nem a logika fog dönteni, tehát felesleges is vele próbálkozni. Itt az dönt, mi esik lattal nagyobb súlyba. Vagy fordítva. Itt fogom lelőni a poént, hogy ne kelljen a következő öt percet senkinek az életéből érdemtelen keresgélésre feláldozni és eldönthesse, hogy innentől tovább akarja-e olvasni a miértet: támogatom a kotorékvadászat betiltását. 

Na.

Loptam. Innejd e: https://www.livescience.com/fox-steals-100-shoes.html

Kezdjük a tényekkel, hogy minden a helyén legyen, utána jönnek majd az érvek, hej.

Először is: mi a tényállás? : Magyarországon a mai napig engedélyezett az u.n kotorékvadászat. Ez -minden egyéb, a helyzetet tusoló, vagy túlpörgető cikk ellenére, prózain leírva- úgy működik, hogy a vadász talál egy kotorékot, melyben róka/borz/egyéb lakik. Ebbe beküldi a direkt az erre a célra trenírozott kutyát, a kotorékban kurvavilág kerekedik, ami kijön belőle és nem a kutya, az agyonlövődik. 

Másodszor: miért pont én pofázok bele a dolgokba? Mert, mint már ittott felmerült a blogban, a vadászat kontra állatvédelem szempontjából kicsit olyan vagyok, mint a fénybenjáró vámpír, vagy az őszinte fideszes. Mindkét oldalt megjártám és igyekszem a határmezsgyén összehozni, amit kósza elmém összehozásra ítéltetett. Értsd: egy amolyan régimódi, böcsületes vadász nevelt fel, tudod, az a fajta, aki a lombzúgást többre tartja a puskadurrogásnál, aztán belefolytam az állatvédelembe. (Részben pont az előbbi hatására, és ezt most nem negatív értelemben. Apám sokatt tett hozzá, hogy úgy értékeljem a jószágot, ahogy. Ez nem ellentmondás, hanem kiegyezés.)

Harmadszor: mert az érvekkel az a baj, hogy adott helyen, adott időben, adott keretben kiválóan működnek, azonban bármely előző tényező változásával borul a rendszer.

No.

Érvek, érvek, érvek. Egyfelől, ugye azzal támadják be a kotorékvadászatot, hogy egy brutális, embertelen (állattalan) eljárás. Sok cikket olvastam másfelől és a másik oldalról, hogy mennyire fegyelmezett és szabályozott körülmények között is megy ez. Hogy a kutya arra van tanítva, hogy csak ugasson, hogy a kölyöknevelési időszakban nem kotokéroznak, hogy ez a leghumánusabb módszer, meg a rosseb.

Hát gyerekek, nem.

Apám (valószínűleg pont ezért) a büdös életbe' nem kotorékozott, de volt jónéhány vadász ismerőse, akik igen és akiknek gyerekként játszottam a kutyáival. Ezek a kurtított farkú, acélizomzatú foxik meg jagdok mindig úgy néztek ki, mint Khal Drogo a trónokharcából, a pofájuk összeszabdalva, fülük itott kicifrázva, bundájuk alatt hosszanti hegek.

Na ennyit arról, hogy a "kutya csak ugat".

Hogy a kölyközési időszakban nem kotrékoznak, arról egyrészt remek jelentést tesz a mindenki által ismert és szeretett Fekete István regénye, a Vuk, amit a rajzfilmes verzióban belágyítottak ugyan némileg, de az eredeti irat pontosan azzal kezdődik, ahogy egy komplatt rókacsaládot hidegre tesznek. (Fent említett mester ténylegesen agronúmus, erdész és vadász volt, tehát tudta, mit beszél (ír).

Aztán meg ugye, legyünk már őszinték, ha csak egy pillanatig is, a vadász mellett nem áll ott se a vadőr, se a polgárjenő, se a természetvédő. Neki bizony, az adott pillanatban, az erdő közepén, a saját morális iránytűjére van bízva, hogy meddig megy el.

Namost, engedjünk itt teret a másik oldalnak is. Ki kell most menjek egy cigire, hogy kiengedjem a gőzt és objektívan tudjak írni.

 Megpróbálom.

Nos. a róka a vadásszlengben u.n dúvad. Ez magyarra fordítva azt jelenti, hogy csak a baj van vele, kárt tesz a háztájiban, ellopja a tikot, megeszi a fácántojást, és egyáltalán a kurvaanyját. Ugyanebbe a kategóriába esik pl a szajkó, a holló és a nyest is. Ha a vadász nem tizedelné a rókát, az rövid úton túlszaporodna és mindent összerókázna. Elvinné a Babinéni csibéit, a Józsibácsi kappanjait és lehet, hogy még a sajtot is a hollótól, á, ott bassza meg, nem megy. Nem tudok objektívan írni, nem vagyok ujságíró. 

A róka egy egészségesen működö ökoszisztémában a kisragadozó kategóriába esne és pont kordában tartaná az a nagyragadozó, mint mondjuk a farkas és a mádve, amit ugyanebből az okos okból sikerült kiírtanunk Európapából.

Szóval aki természeti és ökológiai törvényszerűségekre hivatkozik e témában, az lesz szíves vagy részt venni Szinetár tanár úr óráin, vagy sünbe törölni a fenekét.

A természeti törvényeket itt már rég elfelejthetjük, az egész hóbelevanc egy mesterségesen fenntartott bábszínház, amit alapvetően az ember irányít.

És ha már irányít, akkor felelősséget is kell vállalnia. Igen, ez nehéz, mert nem csak elvi érvekkel, hanem morális interakciókkal is jár.

És az pedig előbbutóbb kikerülhetetlen lesz.

Zárszó. 

A vadász-énem azt taníttota, hogy ha kell, ölj, de ha kell, akkor gyorsan és fájdalommentesen. 

Az állatvédő-énem azt tanította, hogy tudatos állatkínzó, mint olyan, az millióból egy van. Az esetek erősen túlnyomó többségében egyszerűen egy megszokott mintát követünk, bele-nem-gondolva annak következményeibe. 

Amint ráébred az egyén tetteinek súlyára, fordul a kocka.

Alternatíva van elég. 

Gondolkudjunk inkább azon, hm?

Előbbre vinne, mint az egymás gyepálása.

Jojcakát.