Kriptába' csörögnek a halottak....

Prológ

Ez úgy huszonöt éve volt, kiindulva abból, hogy öt, vagy hat éves lehettem. Épp "meló" volt nálunk, kalákában, ahogy falun illik. Ez az emberiség egyik ősi és jól működő találmánya, "városon" már kezdik elfelejteni. Elmesélem, hogy működik. Szóval, van a megcsinálandó dolog. Adott esetben nem emlékszem rá pontosan mi volt az, betonozás, csatornázás, akármi, lényeg, hogy sok ember kell hozzá. Na, akkor a házigazda vesz két láda sört, és áthívja a komákokat, hogy akkó' essünk neki. És nekiesnek, és megcsinálódik. Aztán ha a komákoknak van hasonló baja, akkor megy a házigazda is, és issza a két láda sört. Ez így megy. Ment. Na, épp ilyen volt nálunk. És egy öt (vagy hat) éves gyereknek kell-e jobb szórakozás, mint a talicskás, félmeztelen, izzadságszagú "nagyok" között futkozni, segíteni homokot hordani a kisautóval, lenyalni a sörhabot és általában útban lenni, ahol kell? Aztán, ott volt a Betyár. Földim nekem, falubelim. Kicsit mindig Terence Hill jutott róla eszembe, aki nagy bálványom volt annyi idősen. Megvolt a maga hülye humora, az állandó jókedve, a munkabírása, és általában, a világhoz való tojok bele hozzáállása. Mondjuk a sört is szerette. És akkor, odajött a Betyár hozzám. Most lehet, meg se mondanám kapásból, mi a polgári neve, nálunk ő a Betyár. Gyere Danika, éneklünk valamit! És egy jól képzett tanár türelmével megtanította nekem a következő strófát:

"Kriptába' csörögnek a halottak,

Egymás tyúkszemére taposnak.

Az egyik felkiált, "jaj de fáj"

A másik örömébe" táncot jár.

Kedvenc ételük az aludttej,

Kapd be a faszomat és aludj el!"

És megtanultam, fújtam, mint a rigó. Aztán beszaladtam Jóanyámhoz, mert a gyerek ilyen, megmutatja, ha újat tanult, mert büszke rá. Anyám csak annyit kérdezett: "kitől?" Aztán fogta a sodrófát és kiment az udvarra. És csak annyira emlékszem, hogy a délután hangulata valahogy borúsabbá és viharosabbá vált.

Lóg.

No most, itt ülök harminc, kutyafülét, harmincegy évesen a laptop előtt. Hallgatom az In Flames-től a Come clarity című számot és blogot írok. Belefutottam a szervezés csapdájába. Apósjelölt mondta, valamikor május végén, hogy megyek velük nyaralni Olaszba. Megyek hát, van kérdés? Anyám is mondta, hogy megy Szentpétervárra a barátnőjével. Tudok-e vigyázni a kutyákra? Tudok. Jól van. Egy hónappal az események előtt elgondolkodtam, nem esik-e egybe a kettő. Nyilván, de. Aztán majdnem felakasztottak. Úgyhogy hazajöttem Olaszból három nappal korábban, mikor Jóanyám ment Oroszba és most itt ülök a szülőházban, a falkával körülvéve. Árnyék szuszog a hideg kövön, Pamacs álmodja vak álmát mellettem a díványon, Sanyi, a nősténysanyi, a lábtörlőről ítélkezik, Lajka az udvaron kergeti a jégóriásokat. Asszony Olaszban, Jóanyám Oroszban, én meg kutyafelügyelek, melyből kifolyólag messzire nem is mozdulhatok itthonról. És az amúgy is borongós hangulatomnak megfelelően figyelgetek a faluszéli erdészházban, aminek az Erdésze tavaly átment a szivárványhídon. Holnap viszek virágot a sírjára. Aztán összerántom a komákokat, hogy ne unatkozzak. Grillezünk döghúst és iszunk olcsó lőrét. A faluban két szórakozási lehetőség van: a templom és a kocsma. Utóbbit választom, ma estére. Kaland Írországban, lazítás és az "ez kell érzés" Norvégiában, nyaralás Egyiptomban, alkoholmérgezés Ukrajnában, kikapcs Horvátországban, városnézés Angliában, Lord of the Dance a felszálló párában Spanyolországban, Velence és Bibione Olaszországban, elbaszott romantika Csehországban, új élet Ausztriában, és akkor visszamászok a Pornóapáti kocsmába.

Epilóg

Szorítjuk a sörünket Keresztéllyel, akit még Apámmal kereszteltünk meg a Krisztiánról erre a névre, szóval, szorítjuk a sörünket Keresztéllyel a kocsma kapualjában, ahol lehet bagózni. Ezer éve nem láttlak, meg ilyenek. És akkor odaül a Betyár. Pofacsontja kiböki az arcát, az öreg alkoholisták hályoga borítja valamikor terencehilles szemét. És azt mondja: 

Te, Kisvarga, emlékszel, még?  Anyád majdnem megölt...
és együtt dúdoljuk:

"Kriptába' csörögnek a halottak,

Egymás tyúkszemére taposnak.

Az egyik felkiált, "jaj de fáj"

A másik örömébe" táncot jár.

Kedvenc ételük az aludttej,

Kapd be a faszomat és aludj el!"