A kommunikáció Illatos útja

Nem szoktam felkérésre írni. Egyrészt mert a blogírás nálam olyan mint a hasmenés, mint már említettem párszor, azaz akkor és olyan formában tör rám, amikor akar. Másrészt mert-bár a blog nyilvános-a saját magam által, a saját magam ízlésficama alapján kiválasztott random marhaságokat és ökörségeket tartalmazza. Ez utóbbi aforizma azért volt, hogy tudjátok, részben állatos téma jön. Na. Megkeresett egy komámember, hogy olvasott valami felháborítót és ha van kedvem írhatnék róla. Többnyire nincs. Viszont most bevillant valami az irományról és beindította a fogaskerekeket. Szóval, más fog belőle kijönni a végén, mint amire a felkérés szól, de valami ki fog.

Mégpedig a jó kommunikáció fontosságáról lesz szó.

A komé egy sztorit másolt be nekem, ami ismeretlen embertől származik. Mielőtt bármit mondanék róla, vagy hozzá, bemásolom én meg most nektek, ide, eredeti formájában, korrektúra nélkül. Olvassátok el, addig én elszívok egy cigit, utána beszélünk róla.

"Sziasztok!Lehet nem ide tartozik még is felháborítónak találom és tartom is!kedves párommal elhatároztuk hogy így év végén segítünk az állatoknak jó szándékunk vezérelt minket,ezért vettünk nekik 2X15-kiló Darling száraz kutyakaját!Ezzel nem is volt probléma minden évben szoktunk segíteni nekik ha tudunk és van miből,mert ugye bár egyre rosszabb a helyzet a világba és napról napra élnek az emberek vagy hónapról hónapra!kevesen engedhetik meg magunka azt a pluszt hogy adakozzanak!Lényeg a lényeg elvittük az illatos úti telephelyre ahol egy jóvágású biztonsági őr egyből úgy fogadott hogy mit szeretne itt?? Válaszom hoztunk a kutyusoknak ennivalót!Kedves biztonsági őr válasza MINEK!!!!!Hát a vérnyomás a plafonon az ember jót tesz és így fogadják,gondoltam magamba mi van!ennyire jól megy hogy nem kell a segítség az embertől nem kell kutya kaja gondoltam magamba!Közben a kedves biztonsági őr bement megkérdezni a többi kollégától hogy elfogadhatják e a kutya kaját!hosszas várakozás után bementem Én is mondom magamba szeretném hallani miért nem fogadják el a kutyakaját amit jó szándékkal akartunk adni!Egyből azzal fogadtak milyen kutya kaja mi a megnevezése!Válaszom 2X15-kiló Darling száraz kutya kaja van a kocsi csomagterében!Mi ezzel a probléma kérdezem Én!Válasz őőők nem fogadhatják el mert ők nem felső vezetők és hogy nem minden kutya gyomra fogja befogadni lehet a kutyakaját!Erre nagy szemekkel nézek és csodálkoztam hogy tessék mondom a kedves úrnak nem egy canin royal-lal etetik gondolom a kutyákat hanem valami olcsó tápértékben hiányos kutyakajával mi a gond a Darling kutyakajával!Tereltek habogtak végül közölték jöjjek vissza holnap!Mondom az Úrnak nem szeretnék kocsikázgatni ezért fölöslegesen írjunk egy papírt róla nevemmel címemmel telefonszámommal és ha nem jó a kutya kaja eljövök érte hétfőn és elviszem!Akkor ugrott be még én teszek jót nekik kutya kaja adóm 1-lak meg stb.. és ezt kapom át fogtam azt mondtam köszönöm hogy segíthettem elviszem olyan helyre ahol örülnek neki!ez így is lett mire egy ottani Orvos bácsika meghalotta a vitánkat és odajött megkérdezni mi is igazából a baj!mondtam BAJ az nincs csak úgy látom ide nem kell segítség mire az Orvos dehogy is nem kell főleg a mai világban!Lényeg végül meggyőzött és ott hagytam a kutyusoknak a kaját de felháborítónak tartom ezt az egészet!ezek után meggondolom kétszer is hogy vigyek e vagy sem!Lehet nem ide tartozik de tanulságos mindenki számára,és elszomorítónak is találom!Köszönöm aki elolvasta!Mindenkinek további szép napot kívánok! Kellemes Ünnepeket!"

Cigi megvolt. Na most figyeljetek, mondok most olyat, amitől pökködés lesz. Szerintem a koma se pont erre a válaszra számított. De merem ezt úgy mondani, hogy van rálátásom mindkét oldalra, lévén én is menhelyen dolgozom, kutyákkal. Az illatos úti gyepinek ugyanis nagy vonalakban, durván és körülbelül, de

 igaza volt. 

A helyzet az, hogy egy gyepire/menhelyre való bekerülés a kutyának-függetlenül attól, hogy milyenek ott a körülmények-egy stresszhelyzet. A stressz kutyáéknál épp úgy mint emberéknél, a gyomornak megy neki legelőször. Ergó ha van egy blöki, akinek a gyomra alapból is kicsit "stresszesebb" a szokásosnál, és mondjuk két hete eteted adott táppal, majd hirtelen átmenet nélkül adsz neki egy tökmásikat, akkor tudjátok mi történik? 
Ha túl sok szakkifejezést használnék, akkor ezt most leírom tisztán, érthetően és magyarul.
Összehányja-fossa magát.

És ez független a táp minőségétől, lehet akár jobb is annál, mint amit előtte kapott. Nem történik ez kizárólagosan és minden esetben így, de elég nagy rá az esély. Nálunk megesett egyszer, még mikor a kezdeti nehézségek időszakát éltük és nem volt elég tartalékunk raktáron, hogy kifogyott a sztenderd tápunk, a következő szállítmány meg elakadt valahol az Alpokban a hóban. Úgyhogy egy-két napig adománytáppal etettünk. Nos igen, az első etetés másnapjára a fél banda kergette a cifrát. Hogy ez miért kellemetlen kutyának és gondozónak egyaránt, azt nem ecsetelném, ha nem bánjátok. 
Ezért van az, hogy a menhelyek mindig a nyers, büdös pénznek örülnek a legjobban, mert azon tényleg azt tudnak venni, amire szükségük van. Esetleg az előre lebeszélt márkájú adománytápnak. És igen, ezt nem egyszerű megértetni a közzel, ha nem vigyáz az ember, igen rosszul jön le. Remélem ti már értitek, miért lehet működőképesebb így a történet, akkor is, ha első hallásra nagyképű válogatósságnak tűnik. 
És itt jön a képbe a jó kommunikáció fontossága. A megfelelő kommunikáció a külvilág felé ugyanis egy nyilvánosság előtt dolgozó és szereplő szervezet egyik legerősebb, egyben kétélű fegyvere, aminek mindkét éle beretvára van fenve.
(Ez persze ugyanígy érvényes bármely szervezetre és magányszemélyre is, legfeljebb nem ennyire vérre menően...)

Gondolom sejtitek már, mi az szerintem, amit az Illatos út nagyon elszúrt. A kommunikáció, az kérem, csak hogy legyen itt némi szóismétlés. Ugyanis a fenti tényekkel a legtöbb ember nincs tisztában-hiszen honnan is lenne. Így a jószívű adakozó teljesen érthetően érzi úgy, hogy pofont kapott a símogatásért. Ezeregy más verzió lett volna a helyzet jó megoldására, például:
-elmagyarázni a fenti tényeket,
- elfogadni a tápot, szépen megköszönni, majd nagyon kis mennyiségben belekeverni a normál tápba (én ezt szoktam, működik)
-elfogadni a tápot és elrakni a raktárba, hátha jön egyszer egy olyan kutya, aki válogatós és pont csak ezt eszi meg
-az előző három pontot szabadon kombinálni.

Viszont az Illatos út itt sajnos kiválasztotta a szénakazalból a legrondább szálat és azzal csiklandozta meg az ember orrát. Vesztett egy adományozót és nyert egy nem épp jóhírüket keltő delikvenst. Kár érte. 

Remélem ezzel a szösszenettel nyomok valamennyit felfele a hírükön, mert nem akartak ők se rosszat. Csak így sült el. Abból meg lehet kérem, tanulni...

További pálinkás jó napot.