Lak hatás

Okéjó. Tele van a hócipőm. Kész vannak az idegeim. Tényleg. Úgy néznek ki, mint egy felgyújtott szénaboglya.  Tudom, tudom. Bécsben nem könnyű lakást találni, főleg nem kutyával, bla-bla-bla-bla. De ez már akkor is...

Szóval. Igen, lakhatást keresek megint. Tudom, mindig ezt csinálom. Vagy lakhatást keresek, vagy munkát. A kettő együtt soha nem passzol. Most jó melóm van, csak éppen egy olyan albérletben lakom, ahol csak április végéig tudok maradni. Január eleje óta keresek. És április vége nincs messze. És semmi. Nem, nem stresszelek, höhö. De, igazából de. De ez tényleg egy agyrém. Nem először költözöm Sógorián belül. Tudom, egy borjúnyi berni pásztorral ez nehezített pálya, de eddig mindig sikerült. Általában záros határidőn belül. Ez úgy szokott kinézni, hogy találtam egy hirdetést, odamentem, megnéztem, mondtam hogy jönnék, mondták, hogy gyere. Mentem. Kutya Urastól. 

Namost, jelenleg ez nem így néz ki. Valami változott, vagy rossz a csillagállás, nem tudom. Itt sauerkrautföldön eddig is afféle akadálypálya volt a lakhatás, nem egyszerű és nem olcsó. Tekintve hogy főleg WG-kben laktam (Wohngemeinschaft-értsd: lakóközösség), mindig volt egy amolyan bemutatkozó kör, meg némi leinfózás, hogy mégis megismerjétek egymást a leendő lakótársaiddal, legalább annyira, hogy tudják, hogy nem egy sorozatgyilkos akar beköltözni hozzájuk. De most basszus, már ezekért a fostos párnégyzetes szobákért is rendes felvételi elbeszélgetést kell folytatni, kritikai bizottság előtt. Még csak nem is az van, hogy nem léteznek ezek a helyek. Mert igen, van ilyen Bécsben, hogy kiadó szoba ház-wgben, kerttel, ahova jöhet kutya. Na nem sok, félreértés ne essék, sőt inkább elvétve. De létezik. És a többedik helyről kapom a lemondást. És kezdem a hajamat tépni. Egyiken azért, mert az egyik lakó fél a kutyámtól, egyiken mert másvalaki "jobban passzolt hozzájuk", a harmadikon meg az ég tudja miért. Tényleg tele van a púpom. Jóanyám szerint az lehet az ok, hogy telítődött a "piac" az elmúlt egy évben, azaz mióta utoljára fix lakhatásom volt ittkinn. Hát ezt kezdem elhinni. 

Ezt figyeld. 

Találtam tegnap egy hirdetést. A klasszikus, kertes ház, négy szobával, egyik kiadó, írj magadról röviden. Írok magamról röviden, csak szépet, csak jót, fix állásom van blablabla. Válasz a következő: "Köszönjük, hogy írtál, épp gyűjtjük az érdeklődőket. Kedden döntünk és írunk, hogy elhívunk-e a közös lakásnézésre."

Na ezt kétszer el kellett olvasnom, mire egyszer elhittem, hogy ezt tényleg leírták. Tehát lesz egy előzetes döntés, hogy egyáltalán elmehetek-e megnézni egy büdös szobát, tíz másik emberrel. Aztán egy második, hogy ki költözhet. Okééé... Ezt a módit ismerem, de onnan, mikor hivatalos ingatlanügynökök mutatnak meg komplett kiadó kecókat. Bár  még ott sem válogatnak előzetesben. De egy villámb*szta WG szobánál???

Na neeee....

Elég volt.

Ezek szerint tényleg dugig lehet a piac. De ugye ez eléggé cseszi az ember fejét. Nyilván, nem mindegy, hogy kivel költözöl össze, egyértelmű. De nem gondolom, hogy büdös lennék. Kutya Úr főleg nem. És ezt nem akarja bevenni a gyomrom, hogy könyörögni és versengeni kell ezekért a patkánylyukakért, amiken 4-5 másik emberrel osztozol. És amiket-legyünk őszinték-eszembe nem lenne kivenni 34 éves fejjel, ha tudnék jobb megoldást. De jelenleg nem tudok. Persze, máshogy is vagyok szocializálódva. Otthon annó, mikor még albérleteztem, örültek a népek, ha albérlőjük akadt. Itt mindig is fordítva volt ez, igen, egyértelmű, itt a bérlő örült ha lakása akadt, de ennyire nem volt extrém. 

És akkor ülsz ott érted öt szuperkúl kákabelű osztrákkal, akik mind nagyon felvilágosultak, és épp szociálpolitikát és nemzetközi kommunikációt, vagy más praktikus és a munkaerőpiacon pont nulla lehetőséget nyújtó bölcsességet tanulnak huszonnyolc évesen, hogy legszívesebben megkérdeznéd, hogy ti amúgy mi az anyátok pattanásos valagából éltek, és vegánok is igen, és mindenből csak azt veszik meg, amire rá van írva hogy bio, anélkül, hogy fogalmuk lenne a szó jelentéséről, és felteszik a kérdéseiket, hogy és mit csinálsz a szabadidődben és hogyan táplálkozol, és próbáld meg ne megkérdezni, hogy "mi a tököm közöd van hozzá, a lakótársad akarok lenni, nem a pasid!?" Aztán az újabb csalódás után hazajössz a kis wg-dbe, ahol ugyanez vár. Április végéig. 

Mondom, voltak már ittkinn WG-im. Ilyen is, olyan is, de voltak kifejezetten jók is. És mindegyik elég hamar meglett. De most valahogy nem akarják az istenek, vagy a nemzetközi helyzet, vagy a Merkúr-Föld együttállás, vagy tudoménmi.

Tényleg és nagyon elegem van.